LUXEMBURGI MÁSZÓHELYEK - II rész

A cím jelen esetben megtévesztő, mert az itt kivesézendő hely nem épp Luxemburgban található, hanem a határtól szó szerint pár lépésre, Németországban. Egész pontosan egy kis, német falu határában, amelynek Liersberg a neve, és a mellékelt térképen pontosabban is behatárolható. A helyszín mászókörökben egyszerűen Igel néven ismert ( a hasonló nevű falu alant a völgyben helyezkedik el, és valószínű, hogy a terület közigazgatásilag oda tartozik); a mászóhely/mászókert ("klettergarten") létrehozása a Deutsche Alpenverein (országos német mászószövetség) Trier-i szekciójának érdeme.

A helyszín könnyen megközelíthető autóval, utána tíz perc kényelmes séta és ott is vagyunk a mászóhelyen. A Mosel völgye fölé emelkedő szőlőhegy oldalából nagyon szép a kilátás, már csak ez is megér egy sétát. A mászóhely környékén elhagyott fém- és betonmaradványok régebben befejezett gazdasági tevékenységre utalnak - gyaníthatóan kőfejtési tevékenység (vagy bunkerek a világháborúk idejéből??) folyhatott itt. A kőzet néhol mély repedésekkel tagolt, máshol inkább kompakt falakat alkot; néhol jókora falszakaszokon sztalaktit-szerű képződmények alakultak ki. A vidék geológiájáról nem sikerült adatokat szereznem, így nem tudom, hogy alapjában milyen kőzetről is van szó, hogyan került oda a mészkőbevonat. De mászószemmel nézve, ez kellemes változatosságot jelent, mert többféle technikát is ki lehet próbálni - néhol könnyű repedésekben vezetnek az utak, néhol meg apró, a mészkőre jellemző éles bütykökön kell fogást találni. A falak magassága változó, 6-15 méter közt váltakozik. Könnyű, III-IV nehézségű utakból kevés akad, inkább az V-VIII közti trasszék vannak túlsúlyban. A standok jól kiépítettek, helyenként kosszarvakkal is találkozik a mászó. 4-5 expressz bőven elég a legtöbb úthoz. A nittek elhelyezése változó: általában jellemző, hogy az első nitt irgalmatlan magasan van - néhol az út közepén -, a többi meg esetleg zavaróan közel, akár 80-100 cm-re is egymástól. A legtöbb útban pszihésen eléggé terhelő a beindulás...

A mászóhely topója letölthető a DAV oldaláról - itt - azonban elég csapnivaló, mind megvalósítását, mind megbízhatóságát tekintve. Ráférne egy kis ráncfelvarrás, mert zavarbaejtően sok új út van a terepen, amelyeket a topó nem tüntet föl. Az utak nehézségeit UIAA rendszer szerint mérik, topo szerint így néznek ki:

Mivel eléggé látogatott hely, na meg a barlangi eredetű mészkő amúgy is eléggé csúszós tud lenni, a fogások zsírosak, ajánlatos magnéziát használni. Szabad utat mindig lehet találni - csak legény is legyen hozzá... :-))
Köszönet a fotózásban nyújtott segítségért S. Gabriellának - az "akció"-fotók nagy részét ő készítette .