GUAJARA (2718 m) - TENERIFE, november közepén


   Óriási volt az az az ősi vulkáni kráter, amely  a Teide alapját képezi. Méreteire jellemző, hogy a Teide tömege - amely az erdeti kráterfennsík alapjából kiemelkedik, és közel 1700 méterre tornyosul a fennsík fölé - szinte eltűnik, hogyha légifelvételről nézzük a kalderát. A 19 km x 9 km átmérőjű ( !)  vulkáni krátert  meredek falként veszi körbe a perem, 1800-2000 m-es magasságba törő hegyei erődítményként emelkednek a sziget déli ( száraz, sivatagi) és az északi ( nedves, vegetációdús) területei fölé. A Guajara egyike a kráterperem hegyeinek, 2718 méterével a sziget harmadik legmagasabb pontja. Lenyűgöző a látvány róla... alattad ott az egész ősi kaldera, a lávaárak szépen látható strukturáival, ragyogó, változatos színeivel tarkítva. Sajna az én kamerámba nem fért bele még negyedrésze sem a látványnak, de találtam egy kítűnő képet, ahol megfigyelhető a kaldera egy harmadnyi része, meg a kráterperem déli szakasza:

A "Las Canadas"; balra a Teide , amelynek csúcsa 1700 méterre van a fennsíktól, jobbra pedig az átlagban 600-700 méterre emelkedő kráterperem hegyei. Lenyűgöző méretek, nem?
( kép: wikipédia)
    A "Parador" parkolójától mindössze kétórányi út feljutni a csúcsra, egy relatíve könnyű, de nagyon látványos úton. Ez egy geológiailag nagyon aktív terület, a "friss" meg régebbi kitörések, aktív geológiai folyamatok egy nagyon változatos vulkáni felszínt hoztak létre. A színek kombinációja lenyűgöző, nem kevésbé a kőzetek strukturája, és ennek megfelelően az erodálódási folyamatok által létrehozott formák is lépten-nyomon változnak. Bizarr, meghökkentő sziklaformák és ragyogó színek garmadája tornyosul itt kaotikus összevisszaságban. Már a túra kezdetén megállásra kényszerülünk, mert belebotlunk a mászószektorba...csak úgy nem lehet elmenni mellette, és nagy a kísértés, hogy visszarohanjunk az autóhoz a mászócuccért, hagyva a fenébe a túrát...Na de holnap is nap van.... 
   A csúcson megtalálhatók a 19 században létrhozott obszervatórium maradványai - egyben kítűnő bivakhely is, ahonnan páratlan lehet a napfelkelte/nyugta látványa. Sajna nem volt idő rá, meg azért itt novemberben éjszaka bizony fagypont alatt van a hőmérséklet, épp ezért érdemes egy jó hálózsákot - minimum - felcipelni. Most, délután, a  napsütés ellenére is előkerül a szélkabát a hátizsákból, amint megmozdul a szél... és különösen jól jön akkor, amikor a lefelé tartó úton bekerülünk a hegy árnyékába.  Kevésbé hihető, hogy pár óra múlva, késő délután, amikor már lent leszünk a tengerszinten, közel harmincfokos meleget kell elviselni......















No comments:

Post a comment