Reggel 5: Luxemburg...( 304 m)
Dél 12:30: Chamonix, Les Praz ( 1062 m)
Délután 15:30: Lac Blanc ( 2352 m)
Luxemburg nyirkos ege alól csak valahol Colmar környékén, a svájci határ közelében sikerül kibújni, de egész a Martigny fölötti Forclaz-hágó tetejéig a magas hegyek rejtve maradnak. Aztán Chamonix... be-bebújik a napsugár a városba, de a Mont Blanc -csoport hegyei makacsul takarják magukat. Ezt látva bánatosan dobom vissza a fotógépet a Les Praz parkolójában hagyott autóba. Aztán szokás szerint átkozom magam, amikor fent ránkragyog a nap...
A "Les Aiguilles Rouges" fölött is kavarognak a felhők, de azt lehet mondani, hogy jó időnk van, csak a Lac Blanc menedékház közelében teker be a köd nyirkos takarója percekre, hogy aztán a hideg szelet hagyva maga után elvonuljon, hadd csodáljuk a Lac Blanc ikertavának lenyűgöző környezetét. Szokatlan színösszeállítás, mert a szikla piszkosfehér színe ( nem mészkő, épp ezért szokatlan) miatt a tavak színe is más, mint az eddig megismert "tengerszemeké". Hát ezért " Fehér-tó" (Lac Blanc)...
Összebarátkozom a menedékház körül csellengő havasi csókával. Tiszteletreméltóan szemtelen egyéniség, lábai sűrűn rakva ornitológiai jelentőségét hangsúlyozandó gyűrűkkel. Nem bír ellenállni a luxemburgi pékek kenyerének , de ezt kénytelen a kezemből elfogadni.Szórakoztató intermezzo:
Jólesik a meleg menedékházba behúzódni a hideg augusztusi szél elől. A Mont Blanc-csoport láthatatlan, a Mer de Glace lába az csak, amely kikanyarog a sötét felhőréteg alul, na meg néha előtűnik a Bossons-gleccser töredezett felszíne. Kár , mert a legszebb kilátás innen van a nagy hegyekre...
Tea, kávé, alkalmi ismeretség... aztán felcihelődünk, immáron négyesben, hadd járjuk körbe a tavakat.
Látványos körút, végül elgabalyodunk és a tavak közti kis kiemelkedésen kötünk ki ( Les Chéserys, 2506 m). Vágyakozva nézem az Aiguille Rouges tömbjeit, innen csak 450 m alpesi kapaszkodó lenne...
A zóna kőszáli kecske-állománya említésre méltó, sőt ! Nem is emlékszem, hogy ennyit láttam volna egy helyen.. . ha azt mondom, hogy legalább 100 darab - nagyrészük nemrég született gida - volt a becslés, akkor nem túlzok. Több a kecske, mint a turista, szószerint egymáson esünk keresztül, kerülgetni kell őket. Pedig a turistaállomány sem elhanyagolható ám, még a rossz idő ellenére sem !
A gyors 1300 méter szint felfele azért megdolgozott, lefele ezért lazábbra vesszük a figurát. A felhők még mindig makacsul kapaszkodnak a négyezresekbe, én meg nagyon remélem, hogy a holnapra tényleg a beigért napos, tiszta idő lesz.... nagyon kellene már a Mont Blanc látványa...
No comments:
Post a Comment